(1) A telek az Má jelű általános mezőgazdasági övezetre esik.
(2) Az övezetre vonatkozó előírásokat a JÉSZ 65. § (1)-(2) bekezdése és
a 66. § (1)-(4) bekezdései, valamint a 68. § (4) bekezdése tartalmaznak.
(3) A JÉSZ 65. § (1)-(2) bekezdése szerint:
„(1) A mezőgazdasági terület a település mezőgazdasági termelés
(növénytermesztés, állattenyésztés és az ezekkel közvetlenül
kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás) és annak építményei
elhelyezése céljára szolgáló része, ahol a termőföldvédelem
mellett a hagyományos és egyedi tájhasználati és természeti
értékek megőrzését is figyelembe kell venni.
(2) A mezőgazdasági terület övezeteiben a terv jóváhagyása előtt
már meglévő lakó és gazdasági épületek (tanyák) a kialakult
beépítettségtől függetlenül megtarthatók és felújíthatók
(amennyiben egyéb hatósági előírásoknak megfelelnek),
egyszeri alkalommal összesen legfeljebb 40 %-kal bővíthetők.
Műszakilag indokolt esetben az épület(ek) teljes bontása után a
telken új épület(ek) építhető(k). A 40 %-os alapterület-növelés
ez esetben is alkalmazható. Ha a jelen előírásokban foglaltak
és a megengedett beépítési százalék azt lehetővé teszi, az
érintett telken a beépítettség növelhető és új épület is
létesíthető.”
(3) A JÉSZ 66. § (1)-(4) bekezdése szerint:
„(1) Általános mezőgazdasági terület övezetébe (Má) jellemzően az
árutermelő mezőgazdasági területek (szántók, zöldséggyümölcstermesztő
ültetvények) tartoznak. Az övezetben a
növénytermesztés és az állattenyésztés, az ezekkel közvetlenül
kapcsolatos termékfeldolgozás, -tárolás és -szolgáltatás
építményei, továbbá lakóépület helyezhető el. A szabályozási
tervlapon jelölt, erdősítésre alkalmas (Má) területeken az
erdőművelés irányába történő művelési ág váltás a rendezési
terv módosítása nélkül megengedhető.
(2) Az általános mezőgazdasági terület övezetében (jelenleg
jellemzően szántó művelési ágú területek) az építmények
elhelyezésének és kialakításának feltételei a következők:
a) Beépíthető telek területe szántó művelési ág esetén:
• lakó-, és gazdasági , épülettel: min. 2,5 ha (25 000m2)
• gazdasági épülettel: min. 1 ha (10 000m2)
b) Beépíthető telek területe szőlő, gyümölcsös és kert
művelési ágesetén:
• lakó-, és gazdasági épülettel: min. 1 ha (10 000m2)
• gazdasági épülettel: min. 0,6 ha (6 000 m2)
c) Beépítettség: legfeljebb 3%, de gazdasági épület(ek)
összalapterülete telkenként legfeljebb 1000 m2, a
lakóépület alapterülete legfeljebb 300 m2 lehet.
d) Egy telken legfeljebb 2 lakás építhető.
e) Építménymagasság: lakóépületnél legfeljebb 4,5 m,
gazdasági épültnél legfeljebb 5,5 m (ha a gazdasági
épület sajátos funkciója miatt ennél nagyobb
építménymagasságot igényel, akkor elvi építési
engedélykérelmet kell benyújtani).
f) A gazdasági épületen belül a tulajdonos, használó és a
személyzet számára, állandó tartózkodásra szolgáló
helyiségek kialakíthatók.
fa). Beépítési mód: szabadonálló
fb) előkert: min. 10 m.
fc) oldalkert: min. 3 m, de az épületek közötti
tűztávolság min. 6,0 m.
(3) Az övezetben nagy létszámú állattartó telep (az
Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V.
28.) FM rendelet meghatározása szerinti értelmezésben)
belterülethez, lakóterülethez, üdülőterülethez, különleges
szabadidős, sport, strand területhez 300 m-nél, vízfolyásokhoz,
vízfelületekhez 100 m-nél közelebb, illetve hidrogeológiai
védőterületen nem létesíthető. Hígtrágyás rendszerű állattartás
csak úgy folytatható, hogy az nem járhat együtt szabadtéri
(fedetlen) trágyalégyűjtő létesítésével, illetve talaj, vagy felszíni
és felszín alatti vizek szennyezésével és zavaró bűzhatással.
(4) Az övezetben, táj és városképi vizsgálattal megalapozottan,
széltorony is elhelyezhető, a megadott beépítettség megtartása
mellett.
(3) A JÉSZ 68. § (4) bekezdése szerint:
„(4) Mezőgazdasági birtoktest és birtokközpont kialakítás előírásai
A város területén mezőgazdasági birtoktest és birtokközpont
kialakítható.
a) A birtoktest szükséges minimális területi nagysága 15 ha,
de a birtokközpont kialakítása a művelési ágakat és az
azok által elfoglalt telekterületet figyelembe véve csak
abban az esetben megengedett, ha a birtoktesthez tartozó
telkek összterületéből (egyéb művelési ágak mellett)
aa) legalább 15 ha szántó és 5 ha egyéb művelési ágú,
vagy
ab) kert, gyümölcsös, szőlő összesen legalább 5 ha,
és 15 ha egyéb művelési ágú, vagy
ac) kert, vagy gyümölcsös, vagy szőlő (valamint ezek
együttesen) legalább 15 ha kiterjedésű
ad) ha a birtoktest csak gyepművelési ágú telekből,
telkekből áll, azok össz-kiterjedésének legalább 30
ha –nak kell lennie
b) A birtokközpont telke legalább 1 ha (10 000 m2) legyen,
beépítettsége legfeljebb 30 % lehet és a telek min. 45 %-
át zöldfelületként, túlnyomórészt fákkal, cserjékkel
fedetten kell kialakítani
ba) A birtokközpont telkén lakóépület is elhelyezhető,
de annak alapterülete legfeljebb 300 m2,
építménymagassága legfeljebb. 4,5 m lehet.
bb) A birtokközpont telkén legfeljebb 2 lakás
létesíthető.
bc) A birtokközpont telkén a gazdasági épületek
építménymagassága legfeljebb 5,5 m, kivételesen –
technológia, funkció által indokoltan – legfeljebb 7,5
m lehet.
c) Gazdasági épületen belül a tulajdonos, a használó és a
személyzet számára állandó tartózkodásra alkalmas
helyiségek kialakíthatók.
ca) Birtokközpont, kiegészítő központ korlátozott
funkciójú mezőgazdasági terület övezetében nem
alakítható ki.
cb) Kiegészítő központ kialakítására is a fenti előírások
vonatkoznak, azzal az eltéréssel, hogy kiegészítő
központ már legalább 3000 m2 kiterjedésű telken is
létesíthető, de kiegészítő központ területén
lakóépület nem építhető.
cc) Birtokközpont, valamint kiegészítő központ
kialakítás céljára a gazdasági rendeltetésű
erdőövezetbe sorolt területen meglévő (az
erdőterületek közé ékelődő) tanyák, tanyaudvarok,
mezőgazdasági művelésű ágú telkek is
felhasználhatók, ha területnagyságuk megfelelő
méretű.
cd) A birtokközpont, kiegészítő központ telkén nagy
létszámú állattartó telep belterülethez,
lakóterülethez, üdülőterülethez, különleges
szabadidős, sport, strand területhez 300 m-nél,
vízfolyásokhoz, vízfelületekhez 100 m-nél közelebb,
valamint hidrogeológiai védőterületen nem
létesíthető. Hígtrágyás rendszerű állattartás csak
úgy folytatható, hogy az nem járhat együtt
szabadtéri (fedetlen) trágyalégyűjtő létesítésével,
valamint talaj, vagy felszíni és felszín alatti vizek
szennyezésével és a fentebb jelzett területfelhasználású
területeken zavaró bűzhatással”